907- -2007
1100 nyilat az 1100 évért!
1100 Pfeilen für 1100 Jahren!
1100 arrows for 1100 years!

Nyílzápor 2010

A magyar hagyományőrző íjászok IV. találkozója
Árpád nagyfejedelem (kb. 845 - 907) tiszteletére,
a Magyar Íjászat Napja keretében
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
2010. június 26.

Pfeil-Hagel 2010

4. Treffen der ungarischen traditionellen Bogenschützen
zur Ehre des Großfürsten Arpad (c. 845 - 907),
im Rahmen des Tages des Ungarischen Bogenschießens
Nationaler Historischer Gedächtnispark Ópusztaszer
26. Juni 2010

Arrow hail in 2010

4. Meeting of the Hungarian traditional archers
to the honour of the Grand Prince Arpad (c. 845 - 907),
within the scope of the Day of the Hungarian Archery
National Historical Memorial Park Ópusztaszer
26. June, 2010

A negyedik Nyílzápor

Miután ez már a negyedik Nyílzápor, kialakultak a szokások, kezd minden rutinszerűvé válni. Elmondhatjuk, hogy sikerült hagyományt teremteni. Sőt, már inkább mozgalomról kellene beszélnünk, hiszen egyre többen vannak, akik nemcsak megjelennek a nagy Íjászhadban, hanem tevékenyen is részt vesznek az előkészítésében és a lebonyolításában. Minden egyre szervezettebb, egyre jobb a felkészültségünk is, csak nehogy a lelkesedésünk meg alábbhagyjon, mert akkor az egész lényege veszne el! Mindenesetre már nem hat minden annyira az újdonság erejével, mint korábban, így a beszámoló is rövidebb lehet.

Az idei legkellemetlenebb újdonságot az időjárás szolgáltatta. Egy íjász minden nehézséget elvisel, de az eső, az mindennek a vége. Esőben az íj használhatatlan. Az idén nagyon próbára tett ugyan bennünket, de azért a Magyarok Istene mégsem fordult el teljesen tőlünk. Esőben gyülekeztünk, aztán esőben ünnepeltük a győzelmünket, készítettük az emlékképeinket és búcsúztunk el a hadtól, de közben annyi időre azért mégiscsak elállt, hogy a bajorokat szitává lőhessük. És pont akkor, amikor szitává kellett őket lőni. Utána persze bőrig áztunk. De akkor már késő volt, mert a bajorok szitává voltak lőve.

Érdekes magyarázatot talált erre az eső-ügyre az egyik mohácsi íjásztársunk. Szerinte a természet is tudta, hogy egyidőben csak 1 zápor lehetséges. Ezért a nyílzápor gyülekezőjére elállt az eső. Ezt követte az íjászok nyílzápora, aminek végeztével ismét eleredt az eső. Az ellőt, majd begyűjtött 6 * 1.600 vessző kiválogatása már zuhogó esőben történt. A földre kiterített vesszők hosszú sora azonnal zarándokhellyé változott.

Az is lehet, hogy rosszul ítéltem meg az eső szerepét. Volt ugyanis, aki ettől csak még lelkesebb lett. Bár azért mintha ő sem a nyíllövéshez kívánta volna az esőt. Szerinte is a nyílzápor után kezdett rá igazán esni az eső, előtte csak megmutatta magát, jelezvén, megvárom az attrakciót, de utána kaptok belőlem!!!!!! Tök jó, hogy átélhettem, hogy milyen esőben bográcsozni. Ilyenben eddig még nem volt részem. Remélem, hogy jót ettetek, ittatok. És a hús is mind egy szálig megfőtt. És biztos megéreztétek annak a pár szem esőcseppnek az ízét, ami a bográcsba beleesett. (Eddig az idézet az esőkedvelő beszámolóból.)

Persze ha az újdonságokat nézzük, akkor először inkább a növekedés, a fejlődés tényeiről kell beszámolnunk. Úgy látszik, kezd híre menni az eseménynek, mert szaporodnak a lelkes külföldi vendégek is.

Alex Brooking ausztrál nagykövet már harmadszor volt Ópusztaszeren. Ő azt emelte ki, hogy bár az ausztrál fehér lakosság nem rendelkezik ilyen történelmi múlttal és hagyományokkal, de az őslakosoknak vannak ehhez hasonló szent helyeik.

Annál több hasonlóságot látott viszont hazája szokásaival Omboosuren Erdenechimeg mongol nagykövetasszony, bár ennyi íjász még az ő nemzeti ünnepükön sem szokott előfordulni.

Tomasz Kupis, a lengyelországi Lodz megyei képviselőtestület tagja nagyon szépnek nevezte a rendezvényt, bár a lengyel nemzet hagyományos küzdőfegyvere nem az íj, hanem a kard volt.

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke saját íjjal jelent meg és lőtt is vele (lám-lám, még egy megyei tanács elnöke is képes ilyesmire).

Magyar Attila, a Nyílzápor szervezője büszkén jelenthette ki, hogy nemcsak a Kárpát-medence minden tájáról, de Bulgáriától Mongóliáig, Törökországtól Németországig érkeztek íjászok Ópusztaszerre. A népes tábort elsősorban az íjászat és a történelem szeretete kovácsolja össze, egyfajta hagyományok felé fordulás, keresése annak, hogy élhettek elődeink, kik voltak ők, milyen üzenete lehet az életüknek. 1600 íjász regisztrált a szombati nap folyamán, több mint az elmúlt évek során bármikor. A rendezvényt mindegy 4000 vendég tekintette meg.

Ópusztaszer közös nemzeti kincsünk, és itt az idő, hogy végre elfoglalja a méltó helyét a szívünkben. A nemzet találkozóhelyévé kell válnia, és a sikeres íjásztalálkozók sorozata is egy-egy újabb lépést jelent ahhoz, hogy ez sikerüljön - mondta el a megnyitón Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki szerint az új kormány értékrendjébe ez biztosan beilleszkedik. Az elnök a kezdetek óta támogatta a rendezvényt, de most célul tűzte ki, hogy a megfelelő kormányzati támogatást is megszerezze mindehhez.

Sok szép gondolat is megfogalmazódott ennek kapcsán. A nyílvessző egyenes, felfelé és előre egyaránt törekszik. Legyünk olyanok mi is, mint a nyílvesszők, és kívánom, hogy az íjásztalálkozó segítsen mindnyájunknak megérezni, megtapasztalni, hogy milyen jó magyarnak lenni (Tokovics Tamás, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója).

A fő cél a hagyományos íj- és nyílkészítés technikáinak felelevenítése és népszerűsítése (Faragó Csaba, a Nemzeti Íjászszövetség alelnöke). Meghívtak egy aktív török íjkészítő mestert, mutassa meg ő hogyan készít ma is hagyományos technikával íjakat. Emellett idén sor került egy távlövő versenyre is, amelyre csak természetes anyagokból készült szaru íjakkal lehetett nevezni.

Der vierte Pfeil-Hagel

In diesem Jahr war das Wetter das schlechteste. Der größte Gegner der Bogenschütze ist der Regen. In diesem Jahr haben 1600 Bogenschützen und 4000 Gäste teilgenommen.

The fourth arrow hail

This year the weather was the worst one. The biggest opponent the archer is the rain. This year 1600 archers and 4000 guests have taken part.

A világ legerősebb merevszarvú pusztai íja

Az idei íjászünnepnek is megvolt a maga íj-szenzációja. Úgy látszik ebből is hagyomány lesz, hiszen tavaly Grózer Csaba íját csodálhattuk meg.

Az idei újdonságok között nemcsak egy íjat, de annak szerepét is mindenképpen kiemelt hely illeti meg. Kassai Lajos elkészítette a világ legerősebb merevszarvú pusztai íját, amit négy alföldi városban is bemutattak, így népszerűsítve az Íjásztalálkozót. Nemcsak bemutatták, ki is lehetett próbálni, ráadásul úgy, hogy akinek sikerül a legtovább megfeszítve tartani, az ajándékként haza is vihette (de aki legalább ki tudta húzni, az is kapott egy ingyenes belépőjegyet). Bátor érdeklődőkben nem volt ugyan hiány, de a 220 fontos íj kifeszítéséhez bizony kell némi erő (összehasonlításul: egy átlagos vadászíj nyolcvan fontos). Ezt technikázva nem lehet felhúzni, ehhez erősnek kell lenni. Végül Nagy Péter szegedi válogatott súlyemelőről bizonyosodott be, hogy rendelkezik ezzel az erővel, így ő vihette haza. De a lövést ő sem kockáztatta meg, pedig állítólag 200 méternél messzebbre is ellőhetett volna ezzel a félelmetes fegyverrel. (A csongradmegye.com-nak hála, képeink is vannak róla)

Der weltstärkste Steppenreiterbogen mit Siyahs

Lajos Kassai überraschte uns einem Rückschlagbogen mit 220 Pfund Zugkraft. Wer das ziehen konnte, hat freies Eintritt bekommen. Der ungarische Gewichtheber Péter Nagy konnte längste Zeitlang ausziehen, und deshalb als Geschenk nach Hause bringen.

The world-strongest horseback archer bow

Lajos Kassai surprised us a reflex bow with 220 pounds of draw weight. Who could pull this, free entry has agreed. The Hungarian weightlifter Péter Nagy could pull out the longest time, and bring at home as a present.

A jurta tábor

A Királyhalom előterében már pénteken felépült egy közel 40 jurtából álló, eleink életét szemléltető tábor, ahol sokféle hagyományőrző bemutató, népi játék, néprajzi jellegű program kapott helyet. Az időnként szitáló eső ellenére egész szombaton szóltak a dobok és a kürtök, tülkök, jó volt a hangulat.

A Nagy Íjászhadban való részvétel leírhatatlan élmény, mégis sokan megpróbálták szavakba önteni. Elsősorban persze az íjászokat csodálja mindenki, ők állnak az érdeklődés középpontjában. Pedig hogy ők így megjelenhessenek, ahhoz sok háttérmunka is kellett. Érdemes idéznünk egy hölgy kortörténeti jelentőségű beszámolóját a ruhák elkészítéséről. Ami számára még bensőségesebbé, fontosabbá tette ezt a nemes nyílzáport, hogy az egyik nagyon lelkes barantás anyukával együtt varrták a csoportjuknak a fellépő ruhákat. Persze nem pont olyant, mint a nyílzáporon fellépőké, hanem ahhoz hasonlót. A kezdő barantásoknak, akik még nem szeretnének beruházni ruhába. Nagyon élveztem a közös együtt varrást, a varrásra való rákészülést, az összes utánajárást. Az esemény előtt már lelkem a varráson és a nyílzáporon járt. Nagy lelkesedéssel csaptam bele a varrásba esténként 7-8 órától néha éjfélig. Megköszönték nekünk, melyre imígyen válaszoltam: Részemről az öröm, hogy varrhattam Nektek. De tényleg. Szeretek, sőt imádok így nyüzsizni. Nekem volt öröm és boldogság, hogy megmutathattam mit tudok. Számomra olybá hatott ez az egész varrás, mint mikor a régi időkben az ifjak-férfiak mentek a harcba és a lányok, hölgyek, asszonyok varrtak nekik fehér gyolcs inget, mintegy védőpalástként, hogy az óvja-védje a harc közben őket. Varrás közben azon gondolkodtam, hogy mennyiben különbözünk mi a régi korok asszonyaitól? Csak modernültek a varróeszközök. No persze, merthogy most nincs háború.

Das Jurte-Lager

Das Lager besteht von 40 Jurten, wo man Lebensbilder aus dem 10. Jahrhundert sehen konnte.

The Yurt-Camp

The camp insists from 40 Yurts where one could see life pictures from the 10-th century.

Íjászok sorakozója

A Nagy Íjászhad a kunhalom mögött gyűlt össze és sorakozott fel a bevetés előtti csapatszemlére. Viszonylag sokáig tartott a sorakozó is, de legfőképpen az, amíg mindenki kigyönyörködte és kiörülte magát, hiszen főként ezért jöttünk össze.

De adjuk át a szót egy szemtanúnak. Még friss az élmény, úgyhogy melegibe' leírom. Köszönöm, hogy ott lehettem. Nagyon-nagyon sokat kaptam. Szívet melengető volt látni, hogy az eső ellenére mennyien voltak, mind a "nyilasok" és mind a "közönség". Megható látvány volt számomra a felsorakozásnál a nyilasok hada. Közel 1600 ember. Az a rengeteg megszámolhatatlan, ősi korok ruháiba felöltözött ember!!! Próbáltam lefényképezni. Sikerült is. De. NEM ADJA VISSZA.

Másik szemtanúnk sajnálkozással kezdi. Kár, hogy hangfelvételt nem készítettem. Központi csatakiáltás hallatszik: huj, huj, hajrá... Tesztoszteron áradás a köbön. Nagyon jó volt hallgatni a kürtök aláfestő zenéjével és néhány dob dübörgése kíséretében.

Der Appell der Bogenschützen

1600 Bogenschützen versammelten sich.

The roll call of the archers

1600 archers gathered together.

Az íjászok kivonulása a csatamezőre

A tizedekbe rendeződött íjászok a sorakozó és a mustra után búcsút vettek szeretteiktől és elindultak megvédeni a hazát, vagyis kürtszó és sámándob kísérettel, saját csapatzászlaik alatt kivonultak a lőtérre, azaz a pozsonyi csata színhelyére.

Volt szemtanúnk, akit a barantások nyűgöztek le: fantasztikusan jó volt látni, hogy Ti voltatok az egyetlenek, akik fegyelmezetten, katonásan, EGYütt lépve, EGYségben vonultak. Méltóságteljesen. (Ez szép volt. Csak nehogy a többiek is elolvassák!).

Der Marsch der Bogenschützen zum Schlachtfeld

Die Zehntel der Bogenschützen unter ihre Truppenfahnen zogen ins Schlachtfeld.

The marsh of the archers to the battlefield

The tenths of the archers under her troop flags moved in the battlefield.

A nyílzápor

A lovasság megjelenése a tavalyi találkozó újdonsága volt. Az idén Kassai Lajos zászlós lovasaihoz lovasíjászok is csatlakoztak, így Dömös János csapata és a Pusztai Rókák ifjúsági tagozata (utóbbiak Cseppentő Attila ópusztaszeri akhal ménesének lovain). Számukra is felemelő érzés volt elvágtázni az 1600 gyalogos íjász előtt, akik csatakiáltásokkal köszöntötték őket (és mélyen elcsodálkoztak egynémelyikük életkorát látva).

Zseniális ötlet volt Pozsony várának bevonása a jelenetbe. A valóságban a csata nem a vár falai előtt zajlott ugyan, de a gyakorlatban ez a 60 méteres kifeszített vászon várfal rendkívül hasznos szolgálatot tett: megfogta az elszállt nyílvesszőket. Elvileg ugyan az ellenséges katonákat szimbolizáló bábukat lőttük, de hát ők bizony elég kicsinyek voltak... Így csak azt a néhány (néhány?) nyílvesszőt kellett összeszedni, amit az erőtúltengésben lévő íjászok túllőttek a vár falain. Meg azt a pár ezret, ami a nyílzápor során (nem célzott lövések) röppent a levegőbe. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ez a várfal milyen gyönyörű hátteret adott a képeinknek! Szóval jó ötlet volt. Ráadásul a rejtvénykedvelők is jól jártak, mert törhetik a fejüket, hogy vajon melyik várról van szó. A pozsonyinak ugyanis akkoriban valószínűleg nem voltak még ilyen falai, ezért megemlékeztünk a győztes első augsburgi csatáról (910) is, így aztán a várfalak is gazdára találhattak (micsoda huszárvágás!).

Magáról a nyílzáporról egy vasi hazafi (Faller László) beszámolójából idézünk:
Épp ideje, hogy a magyar ifjaknak az iskolában ne csak a vesztes csatákat tanítsák meg, hanem azokat is, melyekre igazán büszkék lehetünk. Többek között a pozsonyi csatát sem emlegetik túl sűrűn, de gondolhatnánk az első augsburgi csatára is, melyben ismét fényes győzelmet értek el őseink. Erre a pozsonyi csatára emlékeznek az íjászok minden évben Ópusztaszeren. Elmondani nehéz, ezt az eseményt látni kell. De még jobb átélni. Egyszerűen gyönyörű, mikor csaknem 2000 íjász lő egyszerre. Az előzetes regisztráció és a fegyvermustra után szabadprogramként tekintettük meg az emlékparkot, illetve a nyílzáporhoz felépített kirakodóvásárt, jurtákat és egyéb korabeli játékokat. Majd elérkezett a Nyílzápor ideje. Ekkor felálltunk tizedekre, és a "had" a feledésbe merült ősi csatakiáltással, a HUJHUJ, HAJRÁ-val, rengeteg sámándobbal és a szürke marha tülkéből készített kürttel elindult az emlékpark előtti rétre. Félelmetes, hátborzongató még ily "kevés" emberrel is. Ott rövid lovas-és harci bemutató után a csata első részére emlékeztünk. Ekkor folyamatos nyilazással lőttük az "ellenséget". Amikor az első ember ellőtte a vesszőjét, akkor gyorsan hátrament, lőtt a második, és így tovább. Miután mindenki ellőtte a 3 vesszőjét, akkor álltunk fel a nyílzáporra, amivel (újabb 3 vessző égbelövésével) Árpád nagyfejedelemre és két hősi halált halt fiára emlékeztünk. Itt vezényszavakra lőttünk. "Íjat tölts! Íjat emelj! Lő!" Videókon látszik csak igazán (belülről kevésbé), hogy ekkor a vezényszavakra mennyi íj emelkedik egyszerre az ég felé. Valóban elsötétülhetett az ég a magyarok nyilaitól. Ezek után nem maradt más hátra, minthogy a közel 10 000 vesszőt összeszedjük, és a csatakiáltással visszamenjünk az emlékparkba. Ezt az eseményt ajánlom minden magyar honfitársamnak, nagyon érdemes megnézni.

A hangulat jellemzésére álljon itt egy másik visszaemlékezés is. Szerzője kicsit lassúnak érezte az idő múlását, de aztán 3 órát ütött az óra, és elkezdődött. Dobszóra elkezdtek bevonulni az íjászok. 1600 íjász tizedekbe sorakozott fel, majd elrobogtak a lovasok előttük. Aztán a kötelező ismertető, ami nem sikerült túl jóra, ugyanis a bácsi szerintem akkor olvasta fel először a szöveget. Sajnos szorított az idő, így féltünk, hogy pont lemaradunk a lényegről. Először az egyes lövések voltak. Ekkor már mindannyian lemondtunk a nyílzáporról. És ekkor jött a megváltás. Íjászok felkészülni, íjat emel, feszít majd TŰZ! Nem lehet leírni ezt az érzést. Kirázott a hideg, libabőrös voltam, és szívem szerint fütyültem és sikoltottam volna. Nagyon jól nézett ki, de egyben félelmetes is volt. Közben szólt a dob meg a duda.

Der Pfeil-Hagel

Neuigkeit war die Teilnahme die berittene Bogenschützen und die symbolische Burgmauer auf dem Schlachtfeld in diesem Jahr.

The arrow hail

News was the participation the horseback archers and the symbolic castle wall on the battlefield this year.

A Nyers Csaba tized emlékképei

Ha egyszer majd mesélni akarunk az unokáinknak a Nagy Íjászhadról, akkor ehhez bizonyítékokra is szükségünk lesz. Ennek tudható be az emlékképek készítésének töretlen népszerűsége. A táborba való visszaérkezés után a csapatok nem szóródnak szét, hanem még teljes fegyverzetben modellt állnak az örökkévalóságnak. Az idén az újra nekieredő eső ezt megnehezítette, de azért a sátor fedezékében csak megállítottuk az időt.

Die Erinnerungsbilder des Csaba Nyers Zehnte

Die Erinnerung des Großen Bogenschützenheers muss immer lebendig bleiben. Die Bilder sollten es bewahren.

The reminiscent pictures of the Csaba Nyers tenth

The recollection of the big army of archers must survive always. The pictures should preserve it.