A kirgiz jurta

Amit a többi jurtatípusról még tudni lehet...

A kirgizek

A kazah és kirgiz nyelv a török nyelvek kipcsak ágához tartozik. A jenyiszeji kirgizekről az első kínai feljegyzések az i. e. II. évszázadból származnak. Ezek a kirgizek a XI. században megdöntve Belső-Ázsiában az ujgur birodalmat, a mai Mongólia központtal hatalmas kiterjedésű birodalmat alapítanak (840-920). Birodalmuk bukása után visszahúzódnak a Jenyiszej vidékére, ahol csak a XVIII. század elején, az orosz kolonizációnak e területre való behatolásának kapcsán említik őket ismét.

A Tien-San vidékén élő kirgizekről már a XVI. század óta vannak adataink. Így tudjuk azt is, hogy a kirgizek a XVII. század elején kazah fennhatóság alá kerültek, később pedig a kalmük hódítókkal kell megküzdeniük. A kirgizek antropológiai vonásai, továbbá anyagi és szellemi kultúrájuk néhány sajátossága alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tien-sani kirgizek valóban az Altáj és a Jenyiszej vidékéről kerültek e területre.

A kirgizek a gazdálkodási mód tekintetében igen nagy hasonlóságot mutatnak a kazahokkal. A természeti adottságoknak megfelelően náluk is uralkodó gazdálkodási mód és életforma volt a nomád állattenyésztés. Állatállományuk nagysága is megközelítőleg azonos volt, eltérés csupán abban mutatkozott, hogy a kirgizek a kazahok kelet-nyugati irányú vonulásaival szemben, észak-déli irányban nomadizáltak. A kirgizek települési viszonyai alig tértek el a kazahokétól.

Forrás: A kultúra világa - A világ népei (Budapest, 1965)