A kazah jurta
A kazahok
A kazahokat és kirgizeket a múltban Közép-Ázsia nagy nomád népeiként tartották számon. A két nép eredetének, történetének és egykori életmódjának számos hasonló mozzanata van. Sajátos körülmények folytán a tudományos irodalomban hosszú ideig a két népet nem különböztették meg élesen egymástól. E később a közfelfogásban is eluralkodó tévedésnek az okát a névhasználat sajátos fordulataiban kell keresnünk.
A XVI. század elejétől a XVIII. század derekáig a kazahokat helyesen jelölik saját nevükkel. A XVIII. század derekától kezdve azonban - hogy az oroszországi kozákoktól megkülönböztessék őket - a kirgiz-kazah elnevezést használják. A XIX. században ez a megkülönböztetés eltűnt, és a kazahokat is egyszerűen kirgizeknek nevezték.
A kazahok eredete az Arany Horda széthullásához kapcsolódik. Elődeik a XV. század derekán váltak ki az Arany Horda kötelékéből, s fokozatosan kelet felé szivárogtak. Ezek a nomadizáló törzsek a XV. század vége felé a kelet-kazahsztáni sztyeppeken már jelentős erőt képviseltek. A mongol kalmükök XVIII. századi hódítása súlyos csapást mért a kazahokra, s visszavetette őket fejlődésükben. A XVIII-XIX. század folyamán - hordák szerint más és más időpontban - Oroszország fennhatósága alá kerültek.
A kazahok hagyományos gazdálkodási módja a nomád állattenyésztés volt, talán éppen a kazahoknál őrződött meg legtisztábban a maga ősi formájában. A tenyésztett állatok sorában első helyen a ló, a juh, a szarvasmarha és a teve szerepelt. A nomád állattartás módszereinek megfelelően az állat az egész év folyamán a szabadba volt kicsapva. Nyáron a legelők az állatoknak bő táplálékot nyújtottak, télen az állat a hótakaró alatt keresett magának táplálékot. Az állattenyésztő népcsoport életében a megfelelő nyári és téli szálláshely kiválasztása döntő szerepet játszott; szállásváltozásai, nomadizálása lényegében ezzel függött össze. A kazahok periodikus vándorlásai rendszerint kelet-nyugati irányúak voltak, s gyakran a 700-850 km-es távolságot is elérték.
A kazahok települési körülményeit szintén a nomadizáló életmód szabta meg. A nomád állattenyésztés nyáron az északi sztyeppekre, télen a déli hegységek védettebb völgyeibe kényszerítette a vándorló kazahokat, s e vándorlások során természetesen összes ingó tárgyaikat magukkal szállították. A jurta a nyári telephelyek szállása volt; télen ritkábban került alkalmazásra. A téli telephelyen más, kunyhószerű alkalmatosságban szálltak meg.
A kazah jurta formájában és berendezésében nem tér el a nomád sátor általánosan ismert típusától. A téli szállások létesítése csak a XVIII-XIX. században vált általánossá, addig télen is a jurtában húzták meg magukat. A téli szállás építőanyagának megválasztása a helyi körülményektől függött; alapul föld, agyag, kő szolgált. Ezekhez a téli szállásokhoz az állatok részére elkerített karámrész csatlakozott. A téli szálláshelyül szolgáló kunyhók kivitelezése és berendezése - különösen a szegényeknél - meglehetősen nyomorúságos volt.
Forrás: A kultúra világa - A világ népei (Budapest, 1965)
Kazah jurta
Kazahsztánban a lakosság elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik, ezért ritka a szilárd, tartós ház. Az állatokkal - juhokkal, kecskékkel, tevékkel és lovakkal - vándorló nomád pásztorok újabb és újabb legelőket felkeresve, hol itt, hol ott állítják fel átmeneti hajlékukat, a könnyen felépíthető és szállítható sátorfélét, a jurtát. Ez úgy készül, hogy először fából megcsinálják a sátor vázát, majd arra posztólapokat borítanak. A tetőzet közepén füstnyílás van, ez lehetővé teszi a szellőzést. Nyáron a jurta árnyékos oldalán kibontják a posztólapokat, télen viszont újabb posztólapokkal fedik be a faszerkezetet. A posztólapokat színes rátétekkel díszítik.
A jurta berendezéséhez tartoznak a talajt fedő szőnyegek, posztólapok, takarók, párnák és az étkezéskor használt asztalka. A tűzhely a jurta közepén, a füstnyílás alatt van, mellette tartják a teafőzéshez és a tej feldolgozásához szükséges edényeket. Az apró tárgyakat, tarisznyákat, de a hangszereket is a farácsra függesztik fel. Ha a kazahok felkerekednek, a jurta alkatrészeit tevék szállítják.
Forrás: Urai Erika - Boglár Lajos: Hogyan laknak? (Budapest, 1979)
A kazah jurta szerkezete
Forrás: www.kasach.de
Kazahok a Pamír alatt (Kína)
Marco Polo 1274-ben kelt át a Pamíron. Az általa látott jurták látványát Björn Landström rekonstruálta 1964-ben.
Forrás: Björn Landström: Buch der frühen Entdeckungsreisen in Farben (Stockholm, 1964)
A Pamír alatti jurták látványa azóta sem sokat változott.
Forrás: China (Luzern, 1980)